A SIKETVAKSÁGRÓL
A siketvakság fogalma nehezen határozható meg, hiszen egy nagyon speciális állapottal állunk szemben, melyről a mai napig keveset tudunk. A siketvaksággal élők rendkívül heterogén csoportot alkotnak. Napjainkban sajnos még a gyógypedagógiai köztudatban is gyakran a teljes vakság és siketség állapotát társítják a fogalomhoz.
Siketvaknak azokat a személyeket nevezzük, akiknek látás- és hallássérülése egyidejűleg fennáll, és ezért csak speciális módszerekkel lehet velük felvenni a kapcsolatot, a kommunikációt kialakítani, fenntartani. A siketvak kifejezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki teljesen siket és teljesen vak, hanem ide soroljuk azokat is, akiknek ugyan van látás- vagy hallásmaradványa, de támogatásuk, fejlesztésük és kommunikációjuk csak a két sérülés együttes jelenlétének figyelembevételével képzelhető el.
A siketvakság csoportjai:
Az érzékszerveket érintő sérülés szempontjából:
- teljesen vak és teljesen siket,
- teljesen vak és különböző mértékben nagyothalló,
- teljesen siket és gyengénlátó,
- különböző mértékben nagyothalló és gyengénlátó.
Az állapot a keletkezés szempontjából lehet:
- veleszületett siketség és vakság,
- veleszületett, különböző mértékű nagyothallás, később keletkezett látássérüléssel,
- veleszületett látássérülés különböző mértékű nagyothallással,
- a látás és hallás bármilyen mértékű sérülése egyszerre keletkezett, az életút valamely pontján.
A siketvak állapotnak két típusát különböztetjük meg: veleszületett siketvak állapot és szerzett siketvak állapot.
A veleszületetten siketvak állapot jellemzői:
Már születésükkor olyan mértékű látás- és hallássérülés mutatkozik, mely állapot speciális, siketvakok számára kialakított gondozást, fejlesztést tesz szükségessé.
Leggyakoribb okai:
- koraszülöttség,
- vírusfertőzés a terhesség első három hónapjában (pl: rubeola, skarlát, magas lázzal járó fertőzés),
- születéskori fertőzések,
- születéskori agysérülések, agyvérzések,
- genetikai szindrómák (CHARGE, Alström, Goldenhar, Treacher-Collins, Williams).
Szerzetten siketvakoknak tekintjük azokat a személyeket, akiknél a már meglévő látás- vagy hallássérüléshez a későbbi életkorban társul a másik érzékszerv súlyos fokú károsodása, vagy mindkét érzékszerv már beszédtanulás után sérül.
E tünetek lehetséges okai:
- vírusfertőzések,
- daganatos betegségek,
- Usher-szindróma
- időskori cukorbetegség,
- toxikus mérgezés vagy antibiotikum mellékhatása,
- időskorban az érzékszervek működésének meggyengülése.
Usher-szindróma:
Az Usher-szindróma genetikai rendellenesség, mely a Magyarországon élő siketek 8-10 százalékánál, a veleszületetten nagyothalló személyek 3-6 százalékánál fordul elő. Minden tizedik ember, akinek Retinitis Pigmentosa (RP) miatt romlik a látása, szintén Usher-szindrómával él.
Az Usher-szindrómával élő személyek legtöbbje születésétől fogva hallássérült (de sok esetben csak iskoláskorban derül ki a hallássérülés ténye), látássérülésük oka pedig a Retinitis Pigmentosa (RP). A Retinitis Pigmentosa (RP) egy fokozatosan romló szembetegség, ezért sok esetben csak évek múlva, a tünetek súlyosbodásakor diagnosztizálják a betegséget. A Retinitis Pigmentosa első tünete a farkasvakság, amikor az érintett személy szürkületben nagyon rosszul lát. Emellett alakul ki fokozatosan a látótérszűkület, amit csőlátásnak is neveznek.
Usher-szindrómával élő személyeknél (gyerekek és felnőttek) tapasztalható első tünetek:
- szürkületben vagy sötétedéskor elbizonytalanodik járásuk, gyakran másokba vagy korlátba kapaszkodnak,
- erős napfényben megfájdul, könnyezik a szemük, zavarja őket az erős fény;
- gyakran megijednek, meglepődnek, ha egy személy oldalról közelít hozzájuk, vagy egy tárgyat oldalról nyújtunk nekik;
- környezetük ügyetlenebbnek tartja őket, gyakran mondja, hogy figyelmetlenek;
- előfordul, hogy átesnek útjukban lévő kisebb tárgyakon, megbotlanak a lépcsőnél, a küszöbnél, nem vesznek észre tárgyakat, nekimennek az ajtófélfának;
- amikor leejtenek valamit, nehezen találják meg.
Ezen tünetek jelentkezésekor indokolt lehet speciális szemészeti vizsgálat elvégzése, mellyel kapcsolatban szívesen adunk részletes tájékoztatást.
- A látótér szűkülete miatt mélységészlelési problémáik lehetnek. Nehezen veszik észre a járdaszegélyt, a kisebb úthibákat, kátyúkat és a lépcső kezdetét is. Hallássérülésük miatt pedig a forgalom hangjaira való odafigyelés is akadályozott lehet. Nehezen tudják eldönteni, hogy mikor kelhetnek át magabiztosan az utca túloldalára, különösen akkor, ha a túloldalon még a közlekedési lámpát sem látják tisztán.
- A sötétben, szürkületben, illetve az erős napfényben való bizonytalan közlekedésnél újabb problémát jelent a hallássérülés okozta plusz bizonytalanság.
- A hallás és a látás egyidejű sérülése általános bizonytalanságot eredményezhet, a környezet információinak feldolgozása sokkal nehezebb.
- Az utcán való közlekedéskor problémát jelenthet az autók, az emberek, illetve az általuk keltett hangok irányának és helyének pontos és gyors beazonosítása.
- Nehézséget jelenthet az aluljáró lejáratának vagy egy nagy épület bejáratának, kapucsengőjének megtalálása is.
Amennyiben a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja, jöjjön el szaktanácsadásunkra.
Az Usher-szindrómának három típusa a legismertebb:
Usher I.
- veleszületett hallássérülés (siketség vagy nagyothallás);
- egyensúlyzavar;
- a szembetegség (Retinitis Pigmentosa) általában a tizenéves kor végén jelenik meg.
Usher II.
- veleszületett hallássérülés (elsősorban nagyothallás);
- a szembetegség (Retinitis Pigmentosa) általában a huszas évek elején jelenik meg.
Usher III.
- mind a hallás, mind a látássérülés kamaszkorban jelentkezik, és fokozatosan romlik;
- a látás és hallás romlásával összefüggésben megjelenik az egyensúlyzavar.
A három típus összemosódhat, illetve keveredhetnek a típusok jellemzői. Magyarországon leginkább az I-es és II-es típus megjelenése a leggyakoribb.
Hogyan kommunikálnak az Usher-szindrómával élő emberek?
- A magyar jelnyelvet használják veleszületetten siket személyek esetén.
- A beszélt nyelvet használják nagyothalló (hallókészüléket viselő) személyeknél.
Mindezeket azonban befolyásolja a látássérülés (Retinitis Pigmentosa) ténye az alábbiak szerint:
- A beszélgetést befolyásolja a fényviszony iránya és erőssége (nem optimális: túl sötét, túl világos és szemből jövő fény).
- A szembetegség miatt a legideálisabban 4-5 lépés távolságból érdemes beszélgetni.
Kommunikáció:
Kommunikációs módszerek
Gesztusnyelv: a természetesen kialakuló gesztusok és egyszerűbb jelek használata.
Taktilis jelnyelv: a siket jelnyelv taktilis változata. Olyan embereknél használjuk, akik már jelnyelv használók és meglévő hallássérülésük mellé később elvesztették látásukat. Ilyenkor a jeleket a kliens tenyerébe mutatjuk, aki tapintás alapján érzékeli.
Kinek ajánlott?
- Azok számára, akik jól ismerik a jelnyelvet, de látásteljesítményük már indokolttá teszi a taktilis párbeszéd bevezetését.
Mire kell figyelni?
- A megfelelő karmozdulatokra
- Jelek kivitelezésére
- Megfelelő együttműködés kialakítására
- Biztosítani kell a megelőző rehabilitációs fejlesztői folyamatot,
- kommunikációs készségek feltérképezése meg kell, hogy történjen.
Braille abc tenyérbe írása:
Veleszületett látássérülteknél használjuk, akik beszédtanulás után veszítik el a hallásukat és ismerik a Braille abc-t. A hat pont különböző variációiból álló Braille betűket a bal kéz mutató és középső ujjának a tenyérhez közelebb eső két ujjpercébe írjuk be. Beszéddel válaszolnak, ami meggyorsítja a folyamatot.
Kinek ajánlott?
- Azok számára, akik tanulták, ezáltal ismerik a Braille írást.
- Magas beszélt nyelvi szinten vannak.
Mire kell figyelni?
- A Braille tenyérbe írás használatát fokozatosan kell bevezetni.
- Biztosítani kell a megelőző rehabilitációs fejlesztői folyamatot,
- Kommunikációs készségek feltérképezése meg kell, hogy történjen.
- Kommunikációs segítő állandó és kiszámítható jelenlétét biztosítani kell.
Lorm abc:
Lényege, hogy a tenyér egy-egy pontjának érintése jelent egy betűt. Ezeket a betűket érintve adhatjuk át az üzenetet betűről betűre. Előnye, hogy gyorsan elsajátítható és gördülékeny kommunikációt eredményez.
Kinek ajánlott?
- Azok számára, akik más kommunikációs módszert nem ismernek.
- Van kitartásuk türelmük a tanuláshoz.
- Érdeklődőek.
- Idegen nyelvet is ismernek.
- Magas beszélt szinten vannak.
Mire kell figyelni?
- Más módszerrel párhuzamosan kell bevezetni.
- Használatát fokozatosan kell bevezetni.
- Biztosítani kell a megelőző rehabilitációs fejlesztői folyamatot,
- Kommunikációs készségek feltérképezése meg kell, hogy történjen.
- Kommunikációs segítő állandó és kiszámítható jelenlétét biztosítani kell.
Síkírás tenyérbe:
Ez a módszer lassú, de szinte bárki könnyen elsajátíthatja. Ennek segítségével szinte mindenkivel kapcsolatba tud lépni a siketvak személy. Használatának feltétele a készségszintű írás, olvasás.
Kinek ajánlott?
- Azok a személyek tudják sikeresen alkalmazni, akik ismerik a síkírást.
- Magas beszélt nyelvi szinten vannak.
Mire kell figyelni?
- A betűírás szabályait be kell tartani.
- A tenyérjelek használatát fokozatosan kell bevezetni.
- Általában kiegészítő nyelvi módszerként célszerű bevezetni.
- Biztosítani kell a megelőző rehabilitációs fejlesztői folyamatot, kommunikációs készségek feltérképezése meg kell, hogy történjen.
- Kommunikációs segítő állandó és kiszámítható jelenlétét biztosítani kell.
Tadoma:
A siketvak személy ujjai a beszélő arcának meghatározott pontjain vannak, ezáltal érti, amit mondanak neki. Ez egy nagyon ritkán használt módszer, mert kevesen képesek elsajátítani, azonkívül az arc érintése mindkét fél számára kellemetlen lehet.
Bliss-nyelv:
Az augmentatív kommunikációs módszerek közé sorolt, nonverbális, grafikus jelképrendszer. A Bliss-nyelvben a nyelvi elemeket a tartalommal értelemszerű összefüggésben lévő jelképek ábrázolják, amelyek üzenethordozóként szolgálják a beszédképtelen személy kommunikációs törekvéseit.
Kommunikáció képekkel és tárgyakkal:
Elsősorban veleszületetten siketvak személyeknél használjuk. Egy-egy cselekvést tárgyakhoz, képekhez kötünk. Kommunikációs kártyák segítségével napirendet vagy eseménysort is megbeszélhetünk.